Százhalom és Báté

 

Százhalombatta déli részén a Duna-parton található a földvár. Ezen a területén a bronzkor folyamán végig laktak és temetkeztek a különböző törzsek. A középső bronzkori Vatya-kultúra idején megerősítettek a települést. Később a vaskori népek, a Hallstatt kultúra, majd annak hanyatlása után a késő vaskor fiai, a kelták, települtek rá.

Az I. századtól kezdve a rómaiak vetették meg itt a lábukat a város dunafüredi részén, ahol katonai tábort és falut építettek. A kőtábornak az őslakosság nyelvéből származó Matrica (Mátrika) nevet adták. A 150x170 méter alapterületű tábor védműveit vizesárkok és tornyokkal megerősített vastag fal képezte. Eredetileg fából és földből az I. század második felében emelt erődöt a II. század elején kőbe építették át. A táborfal vastagsága 90x145 centiméter között váltakozott, előtte kettős vizesárok rendszer húzódott. A szabályos téglalap alakú tábor rövidebb oldalával nézett a Duna felé. Mindegyik oldalon két torony közé zárt kapu helyezkedett el. A főkapu az ellenség felőli, dunai oldalon volt. Az észak-déli irányú limesút keresztül haladt a táboron. A tábor belsejében derékszögű utcahálózat mentén helyezkedtek el az épületek. Középen, a két főútvonal találkozásánál állt a parancsnokság épülete, ahol őrizték a csapat jelvényeit, a hadipénztárt, s itt volt a tábor szentélye, ahol a császárok és istenek szobrai álltak. Körülötte meghatározott rendben a legénység laktanyaépületei, raktárak, műhelyek, istállók és egyéb épületek helyezkedtek el.

Az V. században a hunok nyomásának már nem tudott ellenállni a római határvédelem. A 430-as évek elején Pannónia keleti felében, így Matrica táborában is megszűnt a római uralom. A VI. század közepén az avarok, később a honfoglaló magyarok telepedtek meg az egykori Matricában. A terület a honfoglalás korában fejedelmi birtok volt. A magyarok itt két helyen építettek falut. Az egykori római tábor körül létesült a Báté nevű falu, és a mai Százhalombatta óvárosa területén Százhalom, ami a környékén található i. e. VII-V. században itt élt hallstatti kultúra előkelőségeinek hamvait rejtő halomsírmezőről kapta a nevét.

Báté XI-XII. századi árpád-kori kőtemploma az 1995-ös ásatások során került elő a római tábor területén. Báté falu első okleveles említése 1318-ból származik, a leletek tanúsága szerint a falu kezdete X-XI. századra tehető. Százhalom a XIII. század folyamán jöhetett létre, de csak a XV. századtól kezdve említik oklevelek.

A falvak a XVI. század végén, a török hódoltság idején elnéptelenedtek. A török kori pusztulást követően a XVII. század végén magyar és ortodox szerb családok telepedtek le.

A ma látható sáncokat az 1800-as évek elején emelték a Napóleon vezette francia seregek elleni védelemül.

 




Istennel a hazáért és a szabadságért